Dolgozni csak pontosan, szépen...

Bosszankodtál már amiatt, hogy mennyire nagyvonalúan lehet csak tabulátor pozíciókat beállítani a vonalzón?
Nos, íme egy haszontalan apróság. Próbáld ki, mi történik, ha a pozicionálás közben nyomva tartod az Alt billentyűt... Tyűha! Ez aztán a precizitás! Vagy mégsem?
Mint azt a Microsoft esetében megszokhattuk, ez az eszköz sem tökéletes. Mi itt Európában még mindig azt az "ostoba" metrikus mértékegységrendszert használjuk, így általában  (és helyesen) centiméter van beállítva alapértelmezett mértékegységként. A skála finomsága 0,01 hüvelyk (0,0254 cm), függetlenül az alapértelmezett mértékegységtől. Így - bár a pozíciók centiméterben jelennek meg - időnként két-három egység is kimarad a skálán. Ebből  következik,  hogy ha valóban milliméter pontossággal szeretnél tabulátor pozíciókat beállítani, az egyetlen megoldás továbbra is az űrlap marad.
Ha tetszik ez a lehetőség, akkor feltétlenül érdemes tudnod arról, hogy ugyanez a módszer a PowerPointan is működik a vezetővonalak pozicionálása vonatkozásában.

3 megjegyzés:

Benda György írta...

Köszi, Balu, ez korántsem haszontalan tudnivaló. Mindig kínlódtam a vonalzó csúszkáival, különösen a word-ös táblázatok cellaméreténél.
Kitűnő ötlet ez a blog, kitartást hozzá!

Üdv.

BGy

Boros Attila írta...

A poszt tökéletes, de gondoljunk csak bele tényleg kell ez a lehetőség mindenkinek. A tabulátor egyik értelme, hogy a mögötte lévő szöveg bizonyos része (bal, közép stb) egy vonalba kerül. Annyira mindegy, hogy ez 1 cm vagy 1,03 cm-nél van. Talán egyetlen felhasználási módját az aláírás készítésénél látom ahol a pontsor alatt a nevet tényleg középre kell tenni és a snap nem mindig kerül oda.

Gábor MÁTHÉ írta...

Belegondoltam, és teljesen egyetértek!
Ezek a lehetőségek valóban nem kellenek mindenkinek. Ők azok pár milliárdan, akik ezt a blogot nem olvassák.
A tabulátor az írógép korszak kellemetlen mellékhatása. Ha csak tehetem, elkerülöm a használatát. Amúgy pedig szeretek tudatosan dolgozni, és szeretem tudni, hová van pozicionálva a szöveg. Márpedig a metrikus mértékegységrendszeren szocializálódottakhoz inkább a centiméter 0,5-szöröse áll közelebb. Nincs olyan tanév, hogy ne lenne hallgatóm, aki ne kérdezné meg, miért pont 0,63, 1,25, 2,54 a gyári alapérték a különböző helyeken. Miért nem 0,5, 1, 2,5? Kétségtelen tény, ők is abba a szűk táborba tartoznak, akiket ez zavar, akiknek ez ezek szerint nem tök mindegy.
A Word egyik újítása volt kb. a 2003-as verzióban, hogy bárhová kattintott a felhasználó, a program annyi üres bekezdést és tabulátort helyezett el, hogy kb. oda kerüljön a szövegkurzzor. No, ha ilyet egy tanítványom csinálna egy feladat megoldása során, nem kevés pontot veszítene...
N.B. A hivatalos levelezésben az az utolsó aláírás van csak középre igazítva, de az is csak abban az esetben, ha a dokumentumot hárman vagy többen (de páratlan számúan) írják alá.
Az írógép-korszakban az aláírás a szedéstükör jobb felének közepére volt centírozva, de a szükséges beállítási lehetőségek hiányában természetesen csak hozzávetőlegesen.

Megjegyzés küldése